JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT - "MOBIL JOGSEGÉLY" PROGRAM
Története
A „Mobil Jogsegély” Program eredeti ötletgazdája a pécsi székhelyű Egy Hajóban Alapítvány volt, amely szervezet 2005 és 2009 között a programot is önállóan működtette.
Az INNO RÉGIÓ Alapítvány 2009. január 14-től kapcsolódott be a „Mobil Jogsegély” Program megvalósításába, ettől az időponttól kezdődően – akkreditált jogi segítőként – folyamatosan működteti a regionális szintű jogsegélyszolgálatot Baranya, Somogy és Tolna megyében az Igazságügyi Hivatallal kötött szerződés alapján. Az INNO RÉGIÓ Alapítvány az akkreditált jogi segítők adatbázisában is szerepel. 2010-től az INNO RÉGIÓ Alapítvány már egyre inkább önállóan végezte a program feladatait/tevékenységeit, 2011-re gyakorlatilag átvette a „Mobil Jogsegély” Programot korábban megvalósító szervezet (Egy Hajóban Alapítvány) valamennyi – e tevékenységi körrel kapcsolatos – szerepét.
A „Mobil Jogsegély” Program történetét és működését a korábbi megvalósító szervezet (Egy Hajóban Alapítvány) által készített alábbi leírás mutatja be a legjobban. A program jelenleg is hasonló elvek szerint működik. Jelenleg az INNO RÉGIÓ Alapítvány mellett a Németh és Tímár (NésT) Ügyvédi Iroda is részt vesz a megvalósításában, biztosítva az ügyfelek megfelelő jogi képviseletét.
Innovatív ötlet
Az Egy Hajóban Alapítvány (a programot korábban megvalósító szervezet) a 2004. év végén alakult, és már 2005 júniusában együttműködési megállapodást kötött az Igazságügyi Minisztériummal, melynek keretében az addig kizárólag a megyeszékhelyeken elérhető ingyenes jogi szolgáltatást kiterjesztette a megyék – kezdetben csak Baranya – számos kisebb településére, annak érdekében, hogy az elmaradott, távoli térségekben, településeken élőknek ne kelljen felvállalni a Hivatalba történő utazás anyagi költségét, és hosszadalmas idejét, helyben kapjanak gyors és szakszerű jogi segítséget.
Ezért egy kivonuló szolgálatot állított fel, amely programot „Mobil Jogsegély” névvel fémjelzett, utalva ezzel a nép ügyvédje intézményének mobillá tételére. A „Mobil Jogsegély” Program lényege az, hogy a nép ügyvédjének tevékenységét „házhoz vigye”, a hátrányos térségekben élő lakosok részére a megye távoli településein is elérhetővé tegye, az egyenlő esélyű közszolgáltatások igénybevételének érvényesülése jegyében. A projekt abszolút innovatív, vagyis sem hazánkban, sem pedig a környező országokban hasonló kezdeményezésre addig nem volt példa.
A jogi segítségnyújtásról szóló törvény értelmében, az ott leírtak szerinti rászorulók részére ingyenesen tud peres és peren kívüli jogi képviseletet biztosítani, de okiratszerkesztésre, tanácsadásra irányuló megbízást is vállalhat.
A program működése
A program elnevezése tükrözi azon elhatározást, hogy az ingyenes jogi segítséget a vidéken élő, helyi lakosoknak, helyben biztosítsa. A mobilitást biztosítandó az Egy Hajóban Alapítvány rendelkezik a szükséges infrastrukturális, informatikai és humán-erőforrás eszközökkel, melyet önerőből, és/vagy egyéb cél szerinti tevékenységek bevételeiből üzemeltet. A tevékenység a gyakorlatban az alábbiak szerint valósul meg:
A helyszínen üzembe helyezett eszközök segítségével a Jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. tv. alapján rögzíti a támogatott fél adatait, a tényállás rögzítése után pedig a jelenlévő jogász kolléga elvégzi a tényleges jogi segítségnyújtást úgy, hogy az ügyfélnek ne kelljen a továbbiakban sem a Hivatalba utaznia ügyének intézése érdekében. A fent leírt ügyintézés tehát mindvégig a segítséget igénybe vevő fél lakóhelyének közelében történik. A szükséges további szakmai ügyintézés pedig a megyeszékhelyeken üzemelő irodákban folytatódik, melynek eredményéről az ügyfelet, a következő – rendszerint kéthetes periódusban kijelölt – ügyfélfogadási napon szintén helyben tájékoztatjuk. Ettől válik a program mobillá és a helyiek számára könnyebben elérhetővé.
A Kistérségek, körjegyzőségek bevonása
A Mobil Jogsegély Program a gyakorlatban kistérségi társulási szinten kerül megvalósításra akképpen, hogy a megyei többcélú kistérségi társulások illetékességi területeit zónákra osztotta, amelyeken belül meghatározott központi településeken áll a lakosság rendelkezésére, ezzel is segítve a kistérségi társulások tartalommal való megtöltését, új lendületet adva a területfejlesztési koncepciónak. Ezen központok a körjegyzőségek illetékességi területe szerint lettek kijelölve, így átlagosan kb. 4-10 település tartozik egy központhoz. A program napi szintű koordinációját a többcélú kistérségi társulások, a helyi önkormányzatok és a körjegyzőségek segítik.
A program földrajzi kiterjedése
A program az elmúlt évek során jelentős eredményeket tudott elérni, mintegy bizonyítva azt is, hogy a program működőképes és tartósan fenntartható a a székhelytől távol eső helyszíneken is.
Baranya megyében kilenc kistérség található, melyek közül leginkább a déli területek, azok közül is az Ormánság van a legsúlyosabb helyzetben. Ezért elsőként a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulással kötött a szervezet együttműködést 2005 augusztusában. A későbbiekben dinamikusan fejlődő hálózathoz csatlakozott a szigetvári, sellyei, pécsi, szentlőrinci, komlói, és a mohácsi kistérség is. Baranyában 92 %-os lefedettséggel hét kistérségben tudott fogadni a rászorulókat, így a 301 településből már 278 település lakossága tudja helyben igénybe venni a program szolgáltatását, 47 ügyfélfogadási központban.
A hálózatfejlesztés távolabbi megyék irányába is elindult 2006-ban. Ennek eredményeként a helyszíni képviseletet ellátó kollégák révén Veszprém megyében már hat kistérség – az ajkai, balatonfüredi, tapolcai, veszprémi, zirci, és a sümegi kistérség – területén működött a program, az addigi tapasztalatok alapján nagy sikerrel. A regionális hálózat kiépítése érdekében 2007 tavaszán Somogy megye is csatlakozott a hálózathoz, kezdetben Kaposváron megjelölt ügyfélfogadási helyek felállításával, a megye teljes lefedettségét 2009 év elejére érte el a program. A hálózat-fejlesztés 2008-ban új lendületet vett, és kezdetben a Dél-dunántúli régióban, majd északra haladva tovább folytatódott. Ennek köszönhetően a 2008. év végére közel 1000 település lakossága tudta helyben igénybe venni a szolgáltatást Baranya, Somogy, Tolna, Zala, Veszprém, Vas, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyékben.
A 2009. évben csatlakozott Bács-Kiskun megye is, így már összesen 9 megyére és 4 régióra, kb. 1100 településre kiterjedő projekt valósíthatott meg. A 2011. évben összesen 11 fő fiatal jogász munkatárs nyújtott a szolgáltatásokat a kistérségek központinak számító településein, napi munkájukat 1 fő hálózati koordinátor segítette.
Megjegyzés: 2012-től sajnos – forráshiány miatt – csak a Dél-Dunántúlon érhetők el a „Mobil Jogsegély” Program szolgáltatásai.
A hálózatfejlesztés alapelvei
Az Egy Hajóban Alapítvány a program megtervezésekor két alapelvet vett figyelembe:
1.) Egyrészt, úgy célszerű bevezetni ezen új közhasznú szolgáltatást, hogy oda kell hatni ahol a jogi segítség nyújtása a leginkább szükséges. Ezért a fentiekben leírt módon először a földrajzilag hátrányos helyzetű területek elérését helyezte prioritásba, azzal az elhatározással, hogy rendre kiértékeli az eredményeket és a tapasztalatokat összegzi.
2.) A másik alapelv a lépésről lépésre történő haladás elve volt. Mivel az eddig megtörtént értékelések pozitív eredménnyel zárultak, így folytatódhatott a hálózat fejlesztése, bővítése.
Tapasztalatok, eredmények
A program első 5-6 éves értékelése igen jó eredményeket jelzett, egyértelműen kimutatható volt a program növekvő népszerűsége, mind a lakosság, mind pedig a helyi igazgatás részéről. Ez idő alatt a kezdeti logisztikai, informatikai szervezési nehézségek elhárultak, és a tapasztalatokat, információkat folyamatosan feldolgozva állandó monitoring és szupervízió tevékenységnek köszönhetően az ügyfélforgalom az a programot megvalósító szervezet – mint jogi segítő – vonatkozásában hónapról, hónapra intenzíven nő, az Igazságügyi Hivatalok esetében ez a növekedés átlagosan 15-25%-al több ügyfelet jelent havonta, mint a Program működése előtt. A fejlődés a továbbiakban is arra sarkallta a szervezetet, hogy egyre magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtva tegyen eleget kiemelkedően közhasznú feladatainak. Az ügyfelek leginkább családjogi, gyermekjogi, munkajogi, kisebb részben cégjogi, valamint sok esetben társadalombiztosítási, kártérítési, örökösödési, adásvételi, esélyegyenlőségi, diszkriminációs stb., ill. peres és peren kívüli ügyekben fordultak a programhoz segítséget kérve.
Távlati célok
2011-ig mintegy 2.900.000 fő számára voltak elérhetők a „Mobil Jogsegély” program szolgáltatásai. A távlati tervek közt szerepelt a program országos szintre történő fejlesztése, ugyanis az addigi tapasztalatok és a statisztikai mutatók szerint a hálózat működőképessége és önfenntartása kielégítő módon biztosítható, a további fejlesztéshez viszont szükség lett volna plusz források egyszeri beinvesztálására.
A program 2010-től már forráshiánnyal küzdött, így 2012-től csupán a Dél-Dunántúli régió vonatkozásában tudja a szolgáltatásokat biztosítani – remélve, hogy a későbbiekben újra lesz lehetőség a bővítésre.
Ezen tevékenységgel az igazságügyi területen egyedülálló kormányzati-civil együttműködés valósul meg, amely további pályázati források elnyerése által képes lehet a kialakított szervezési ismereteket felhasználva kiterjeszteni a Programot akár országos szintre is, különös tekintettel a tervezett közigazgatási reformra, amelynek vezérelve költséghatékony közszolgáltatás, így bizonyos hatásköröknek a civil szférába történő kiszervezése mind az állam, mind pedig az állampolgárok megelégedését hozná magával.
Alapvető cél, hogy ne csak a területi lefedettségben történjen előrelépés, hanem az is, hogy újabb tevékenységek bevonására is legyen lehetőség a szolgáltatások körébe: pl. információ közvetítés, e-közigazgatás támogatása, szociális szolgáltatások, közvélemény-kutatás, tanácsadás nem csak jogi, hanem egyéb területeken, úgy mint a vállalkozás-fejlesztés, munkaerő-piaci, adóügyi ismeretek közvetítése, a biztosítási pénztárakkal történő szerződéskötés segítése a lakosság részére. Ez nemcsak a polgárok számára jelenthet további lehetőségeket, de a program fenntarthatóságát is tovább növelné, ugyanis egy ilyen több lábon álló kezdeményezést lényegesen több pályázati forrásból lehet finanszírozni.
Tovább emeli a működőképességet az is, hogy ezen széles körű tevékenységi kör lehetővé teszi az eltérő tevékenységű olyan civil szervezetek közti együttműködést, amelyeknek célja a vidéki, elszigetelt emberek megszólítása, integrálása, problémák nyomon követése, amellyel hatékonyan tudnak közös projekteket kezdeményezni és forrásokat találni.
Ezen felül az új területfejlesztési koncepcióban is jelentős szerepet kapnak a kisebb települések, amelyeknek szélesebb körben kell felvállalni a falvak lakóinak érdekképviseletét és nagyobb mértékben kell kivenni részüket a szolgáltatás nyújtásból is. Ehhez természetesen szükség van a civil kezdeményezésekre, amelyek jelentős terheket tudnak levenni a központi költségvetés válláról. Csak egy átfogó, hosszú távú fejlesztési koncepció segíthet a hátrányos helyzetű települések, térségek felzárkóztatásában, amelynek egyik első lépése lehet a „Mobil Jogsegély” Program, melyet úgy célszerű fejleszteni a jövőben, hogy az minél inkább megfeleljen az EU-s prioritásoknak és az új fejlesztési koncepcióknak.
A projekt költségigénye a kezdetekben viszonylag alacsony volt, azonban ez már 2006-tól kezdődően – a szolgáltatás területi lefedettségének folyamatos növekedésével – egyre nagyobb lett. A finanszírozás egyrészt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) felé kiszámlázott óradíjakból, másrészt a többcélú kistérségi társulások, települési önkormányzatok által kifizetett összegekből tevődik össze. Ez azonban nem fedezi a program teljes költséget, ezért a megvalósító szervezet az egyéb célszerinti tevékenységeinek bevételeiből származó, ill. azokból fennmaradó/felszabaduló összegeket is teljes mértékben a szervezet e kiemelten közhasznú tevékenységi körére fordította.
A „Mobil Jogsegély” projektre az elmúlt évek során (2010-ig) mintegy 15 mFt összeget kapott az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által a határozattal megítélt munkaórák óradíjainak révén. A megvalósító szervezet viszont ennek az összegnek többszörösét fordította a projektben foglalkoztatottak bérezésére, a szükséges felszerelések megvásárlására, illetve a hálózatépítés, népszerűsítés költségeire.
